Hosszú évtizedeken keresztül lassan, nehézségekkel küzdve csoportosult a magyarság a Magyar Ház köré, mint egy összetartó kapocshoz, néha botladozva, néha jelentõs sikereket aratva. A Ház az alapszabályok értelmében támogatja a magyar hagyományokat, a sportot, azonkívül otthont ad a magyar kultúrális értékeknek is, de fenntartása mindig is a magyar tagok önzetlen pártfogásától függött.

Founders

A Ház történetében számos meghatározó jelentõségû eseményt jegyeztek fel. Ezekbõl az alábbiakat emeljük ki:

1905-07-ben épült az épület a „Weisendanger and Leightons Subdivision of Golf Park” területén. Kivitelezõ az Anderson Mill Company volt. Az elõ tulajdodnos, mint építettõ, Mr. J. K. Bakley volt.

1922-ben egy ismeretlen tulajdonos az épületben árvaházat létesített.

1923. január 11-én tizenkét lelkes és optimizmussal teli magyar jött össze Szász Árpádék otthonában, ahol megalakítottak egy futball csapatot, s ennek a Magyar Athletic Club (MAC) nevet adták. Szászék lakása a szinte naponként megismétlõdõ gyûlések színhelye volt Zombár Béla elnök vezetésével. A csapatnak hiányzott a felszerelése, ezért táncmulatságokat rendeztek, és meglehetõsen sok pártolóra találtak. A technikai tudás hiánya miatt kezdetben csalódások voltak a foci területén, de a kemény fejû magyarok nem hátráltak meg.

1927-ben a MAC-nak a So. Cal Liga keretei szûknek bizonyultak és Hoffmann „Hoffy” Károly közbenjárásával beléptek vendégtagnak az L.A. Ligába.

1928-ban a los angeles-i sportszeretõ magyarok 1200 dollár hozzájárulásával a Liga rendes tagjává váltak. Ebben az esztendõben értékes sikert aratott a MAC: megnyerte Los Angeles városának serlegét, a City Cup-ot és második helyen végzett a Liga-bajnokságban. Késõbb - Füzesi István edzõsége alatt - megnyerte a Californiai Állami Bajnokságot San Franciscoban. A késõbbiekben a csapat változó szerencsével szerepelt, de mindig keményen küzdött és helyt állt a magyar becsületért. Ezzel emelkedett a társadalmi megbecsülése és jelentõsége is. Amint lehetõség adódott, új helyiséget béreltek, és csakhamar közkedveltek és híresek lettek az elegáns Ibolya-bálok és más nevezetesebb rendezvények mint például a Liliomfi és a Mágnás Miska címû színdarabok bemutatása.

1930. áprilisában ismét új tulajdonosa lett a Háznak, aki garázst és benzinkutat alakított ki a ház mellé.

1935. március 6-án, megalakult egy másik magyar szervezet, az 56 tagú „Öreg Amerikai Magyarok Californiai Családja”, Fellegi J. Emil Családfõ vezetésével.

1940. szeptember 28-a nagy eseménye volt a los angeles-i magyarság történetének. A Magyar Athlétikai Club, Amerikai Magyarok Californiai Családja, a Los Angeles-i Magyar Munkás Dalkör és a Magyar Ifjúsági Kör összefogott és tulajdonába vette a jelenlegi, 1975 W. Washington Blvd., los angeles-i épületet. Megkezdõdtek a magyar rendezvények, kultúrális programok, bálok és a táncmulatságok.

1942-ben a második világháború tragikus eseményei rányomták bélyegüket a Magyar Ház életére is. Másfél év után megszünt az Ifjúsági Kör és a Dalárda is. Ekkor Arch István, majd Zomar Béla volt a Ház elnöke. Ez idõ alatt a két megmaradt egyesületnek összesen 92 tagja volt, de azok között is kevesen voltak azok, akik tartósan dolgozhattak, így jelentõs összegnek szamított a $8315,- teher és a $1587.- privát adósság kifizetése.

1946-48. A második épület, a „Rákóczi terem” hozzáépítése az eredeti épülethez. A két épület összterülete 7050 sq feet lett. Itt meg kell külön említenünk az asszonyok fáradhatatlan kitartását, erejét és ügyességét, akik téglákat egyenként árulva szedték össze az építkezéshez szükséges anyagot.

Késõbbi évek folyamán a MAC nehézségekkel küzdött.

1969. Január 9-én tartott taggyûlésen a Magyar Athletic Club és az Öreg Amerikai Magyarok Californiai Családja megegyeztek, és egyhangúan megszavazták a két csapat egyesülését az United Magyar House név alatt. Sacramentoban hivatalosan bejegyezték a United Magyar House Társulatot, mint egy nonprofit szervezetet. Ugyszinten 1969 szeptembereben megalakult a CSÁRDÁS MAGYAR GYERMEK TÁNCCSOPORT, Ivann Judit Whyllie vezetésében és Czene Ferenc szervezõ- titkár pártolásával. Voltak évek amikor a vezetõség majdnem minden tagja a tánccoport tagjai is lettek.

1971-tõl az egyesülés után Dr. Boer Béla elnök és Czene Ferenc szervezõ titkár vette át a vezetést, és irányitásuk alatt a Ház élete újból fellendült. Egyik nagy esemény volt a Magyar Ház elsõ zászlójának ünnepélyes felszentelése. Ez alkalommal ünnepelték meg a 100-ként belépett tagot is, Vámos Sárit, aki díszmagyarban, ünnepélyes körülmének között vette át a tagkártyáját. Erre a nagy ünnepségre oly sok lelkes magyar gyült össze, hogy nem fértek el az épületben és sokan kiszorultak az udvarra is. Ezekben az idõkben érte el a Ház egyik fénypontját. Az épület jó állapotban volt, több mint 200 tagot számláltak a listájukon, és amellett, hogy minden adóság törlesztve volt, 18,000 dollár volt a kasszában.

Dr. Boer Béla megbetegedett, lemondása után Kassai István vette át a Ház vezetését.

1984. A los angeles-i Olympiának emlékeit felidézve az elbeszélõk megemlítették Fekete József, késõbb Hámori Alfréd elnökök közremûködését. Hámori Alfréd sokatt tett a Házért. Nagy erõfeszítéssel próbálta visszaállítani a Ház régi szellemét, a régi közösségi Házat. A gyûléseket a Ház himnuszával, a “ Szeressük Egymást Gyerekek”-kel indították el az akkori vezetõségi tagok. Ezekben az idõkben a konyha és a bár bérbe volt adva Gaál Sanyi és Gizinek. Úgyszintén sok rendezvény volt megtartva, amikre az elbeszélõ tagok kellemesen emlékeznek vissza. A programok között szerepelt többek között a Katalin bál, Cigány bál, Szilveszteri mulatságok és Nagyváradi Találkozók az erdélyi magyaroknak.

Hámori halálával nagy ûr támadt a Ház életében. Ezeknek az éveknek a törtenetét nem tudjuk pontosan követni az adatok hiányosságai miatt. A Ház hanyatlásnak indult. Az eseménytelenség és a jelentéktelen dolgok ártottak a Ház jó hírének. Tagjainak létszáma 15 fõre csökkent, és karbantartás hiányában egyre romlott az épület állaga is; teljes felszámolás fenyegette az otthont.

1972-73. Elnök: Kenedi Béla.

1993-ban Kolozsvári Tibor volt az elök 6 hónapig, majd lemondása utan az akkori alelnök, Ivann Judit vette át az elnökséget.

1996. Kapitány Laszló elnök $6,000.- adóssággal vette át az irányítást. A vezetõség döntése értelmében bérbe adták a Rákóczi Termet, aminek a jövedelmébõl kifizették az adósságot és elkezdõdtek az épület karbantartási munkálatai. A nagy munkákat Szemán Józsefnek és Déri Pálnak köszönhetjük, akiknek a segítségével többek kötött javításra került a csúcsos tetõ, kicserélték a vízvezetéket és átalakították az éttermet is. A Kárpátok Tánccsoport csatlakozott a Házhoz és a magas szintû elõadásaival emelte a Ház színvonalát. Elindultak újból a partik, összejövetelek és a híres Ibolya-bálok.

1997. Kapitány László lemondása után - elnök híján - egy ötös bizottság vette át a Ház irányítását. A bizottság tagjai: Kolozsvári Zoltán, Galambos István, Sziklai Zsuzsanna, Sziklai István és Grappai Csilla voltak.

1998-ban Ivann Judit elnok és Gáspár László alelnök vezették a Magyar Házat

1999. Elnök: Gáspár László.

2000-2. Kapitány László vezetõsége alatt sorra kerültek a rendszeres taggyülések, az irodalmi délutánok, népitánc mûsorok, azonkívül Anyák és Apák napja, Halloween party, Mikulás és Szilveszter-esti ünnepségek.

2003-2008 Március. Dr. Bokor Ágnes lett az elnök, aki három hónap múlva lemondott, és a Ház vezetését az alelnök, Pereházy Miklós vette át. 2006-ban a tagok Máté Éva Máriát választották meg kultur titkárnak. Új, sokat ígérõ korszak kedõdõtt a Magyar Ház életében. A tagsági létszám 180 fölé emelkedett. Az erõs, új vezetõség nagy lendülete vonzó hatást váltott ki a dél-californiai magyarság körében. Rendszeres taggyûlések, irodalmi délutánok, magas szintû koncertek, bálok, és filmvetítések szerepelnek a programok között. Lásd a vezetõségi listát 2004-tõl az "about us" link alatt.

Sok név már feledésbe merült, de a fenntieken kívül a következõ volt elnököket jegyezték fel: Török Péter, Halász Pál, Gutai Endre, Davidek Mihály, Roczik Ferenc, Faiszy György, Róth Károly, Szabó István, Frey Zsigmond, Cziffra János, Arch István, Kolozsvári Tibor, Kolozsvári Zoltán, Kenedi Béla, Pusztai Erzsébet, Fauszt István és még sokan mások.

Tiszteletbeli örökös tagok: Ballai Mihály, Fauszt István, Hámori Klára, Hélyas Lili, Molnár Eszter, Szoke Ilona, Szaif Kálmán és még sokan mások.

Zárjunk szívünkbe minden derék, tiszta lelkû magyart, akik lerakták a mai californiai magyarság társadalmi életének alapjait, és mindazokat a múltban és a jelenben tevékenykedõ vezetõket, tagokat és párotlóknak, akik önzetlen, áldozatos munkájukkal, anyagi hozzájárulásukkal lehetõvé tették, hogy a United Magyar House ma is létezik, és mûködik hogy összefogja a Dél-Californiában élõ magyarságot. Hálával és köszönettel tartozunk nekik.

Ez a munka a teljesség igénye nélkül készült, mert az United Magyar House története és a vele kapcsolatos adatok hiányosak. Az iratok részben elvesztek, az emlékek megfakultak és a tényeket megválltoztatta az idõ. Abban az esetben, ha a fenti adatokat tévesnek találja, vagy a fentieket kiegészítendõ információja van, kérjük szíveskedjen felkeresni bennünket. Hálásan és köszönettel fogadjuk segítségét.

Forrásmunkák:
1. „Felajánlás” nyomtatvány az 50 éves jubileum alkalmából
2. Property profile – Los Angeles
3. Department of Land & Building Office of Record of Ownership of County of Los Angeles of The State of California
4. Articles of Incorporation of – United Magyar House –
5. Agreement for Consolidation
6. Elbeszélgetések alapján

Összeállította: Mátté Éva Mária, Gardena, CA
Február 2005

**************************************************************************************************************

Az alabbiak www.magyaronline.net-bõl másolva:

"1969 január 9.-én jött létre a California Állam által kiadott hivatalos okmány alapján az az Egyesült Magyar Ház, amely ma is otthona a los angeles-i magyarságnak.

West Hollywood szomszédságában, pálmafákkal övezve, Los Angeles szívében található az Egyesült Magyar Ház, a United Magyar House. A ház különleges, szépséges kastély jellege szembeötlo, az környezet a kaliforniai állam egyik féltve orzött muemlékvédelmi területe.

Az elso világháború elott és után menekült magyarok hozták létre a Házat az 1920-as évek végén, közösen az akkor létezo Öreg Amerikai Magyar Családok Szervezete a Magyar Atlétikai Klubbal. A Ház a két szervezet közös tulajdonában volt, ahonnan szervezték az ott élo magyarság társadalmi rendezvényeit. Céljuk egy politikától, vallástól független semleges terület kialakítása volt, ami a los angeles-i magyarság otthonává válhat, emellett segítségnyújtás és a magyar kultura ápolása. Kituzött feladatukat évtizedekig betöltötték, magas színvonalú rendezvények, bálok fémjelezték jelenlétüket a magyarság életében, s ha arra szükség volt, azonnali s konkrét segítséget nyújtottak mind a második világháborús. mind az 1956-os menekülteknek, és minden magyar embernek, aki arra rászorult. A ház neve Magyar Ház volt.

Az 1960-as évektol új fejezet következett be a Ház életében. A Magyar Atlétikai Klub tagjai kiöregedtek, megfogyatkozva nem tudták ellátni társtulajdonosi feladataikat, az Öreg Amerikai Magyar Családok Szervezete pedig nem volt képes megvásárolni a másik fél társtulajdonosi jogát. Ekkor Dr. Bojer Béla vezetésével megindult egy mentési akció, felkutatni a még élo tagjait a Magyar Atlétikai Klubnak. Mindkét fél jováhagyásával, és a törvény teljesköru betartása mellett új név alatt, ekkor - 1969 január 9.-én - jött létre a California Állam által kiadott hivatalos okmány alapján az az Egyesült Magyar Ház, amely ma is otthona a los angeles-i magyarságnak.

"Dr. Bojer Béla egy rendkívüli egyéniség volt, áldozatos munkája révén az Egyesült Magyar Ház valódi központja lett a los angelesi magyar kultúrának, a taglétszám többszörösére emelkedett, a városi vezetokkel a kapcsolat egyre bovült és egyre eredményesebbé vált" - emlékezik vissza Czene Ferenc - az egyetlen élo tagja az akkori vezetoségnek -, aki hosszú éveken keresztül Dr. Bojer Béla mellett szervezo titkárként dolgozott a Magyar Házért, a magyarságért, ezzel egyidoben a Szabadságharcos Szövetség elnöke, nevéhez fuzodik a világ második legnagyobb 1956-os emlékmuvének felállítása a los angeles-i McArthur Parkban.

Az Egyesült Magyar Ház a folyamatosan változó gazdasági és politikai körülmények és anyagi nehézségek ellenére létezik, fennmaradása sok kiváló ember munkálkodásának nevéhez fuzodik, többek között: Pusztai Istvánné Böbe, (Orosz László, Pákozdy László az Atlétikai Klub tagjai), Hámori Alfréd, Kolozsvári Zoltán, Kapitány László, Adler Julianna, akik áldozatos, embert próbáló erofeszítések révén megmentették a Házat a mai nemzedéknek.

Az Egyesült Magyar Ház be van jegyezve a kaliforniai állam által, a jogszabályok teljes köru figyelembe vételével és alkalmazásával, törvényesen elfogadott alapszabályzattal rendelkezik, mely egyértelmüen leszögezi, hogy az Egyesült Magyar Ház "nem hasznot kereso, hanem jótékonyságot gyakorló non-profit intézmény, s célja a magyar kultúra ápolása, a magyar szokások fenntartása, a testvériség, a barátság és a magyar összetartozás szorgalmazása".

Havonta egyszer megjeleno kiadványuk a Ház aktuális híreirol számol be.

Minden harmadik hónapban taggyûlést, havonta pedig vezetõségi gyûlést tartanak. Az Egyesült Magyar Ház ünnepélyes keretek között tartja nemzeti ünnepeinkre való megemlékezéseit. Állandó program a péntek esti összejövetel, ahol a ízletes ételekkel várja nemcsak a tagságot, hanem Los Angeles összmagyarságát. Alkalmakként eloadómuvészek lépnek fel, filmvetítések, bálok és tánccal összekötött szórakoztató rendezvények színesitik a programot."